A hatályos szöveget a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA 2016. november 4-én tartott közgyűlésén fogadta el.

A jelen Alapszabály módosítása a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezései alapján készült.

A magyarországi éneklő és muzsikáló közösségek azon törekvésüknél fogva, hogy tevékenységüknek demokratikus szervezeti formát adjanak – megőrizve és ápolva ezáltal az 1867-ben Aradon létrejött Országos Magyar Daláregyesület, az 1948-1950 között tevékeny Bartók Béla Szövetség és az 1970-1990 között működő Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA), a magyar énekes és hangszeres együttesek által követett előremutató hagyományokat, az ország énekkarainak, népdalköreinek és hangszeres együtteseinek, zenei és közművelődési szakembereinek egy csoportja elhatározta, hogy megalakítja a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségét (a továbbiakban: Szövetség). Az alapító Közgyűlés résztvevői 1990. december 1-én Budapesten az Alapszabály elfogadásával hitelesítették azt és megalakították a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségét – a KÓTA általános jogutódjaként.

I.
Általános rész

1. § A Szövetség teljes neve: Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA
A szövetség rövid, szimbolikus neve: KÓTA
A szervezet jogi formája: egyesület

2. § A Szövetség székhelye: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6. I/4.
Postai címe: KÓTA, 1537 Budapest, Pf. 406.

3. § A Szövetség alapításának éve: 1990

4. § A Szövetség működési területe: Magyarország

5. § A Szövetség bélyegzője köralakban: Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – Budapest – 1970, középen: KÓTA

6. § A Szövetség a magyarországi zenei művelődési mozgalmak, együttesek és egyesületek, valamint magánszemélyek országos összefogó – a Civil tv.ben meghatározott közhasznú tevékenységet folytató – szervezete, önálló jogi személy, amely saját alapszabállyal, önkormányzattal, vagyonnal és gazdálkodással rendelkezik és amelynek közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek.

7.§ A Szövetség besorolási kategóriája: közhasznú jogállású szervezet.
A Szövetség:
– gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez,
– gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja,
– vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat,
– közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Közhasznú tevékenység – Közfeladat – Jogszabályhely
1. Kulturális tevékenység
A kulturális értékek, a nemzet közös örökségének védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
Magyarország Alaptörvénye P) cikk (1)
2. Kulturális örökség megóvása
A szellemi kulturális örökség védelme, a szellemi kulturális örökség és annak kölcsönös elismerése jelentőségének helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosítása, a Nemzetközi együttműködés és segítség nyújtás fejlesztése.
A szellemi kulturális örökségek megőrzéséről szóló Párizsban 2003, október 17. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi. XXXVIII. Tv.
3. Zenei kulturális örökségünk védelme
A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára. A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. Tv. 5. § (1) és (2) bekezdése.
4. Zenei értékeink bemutatása, megismertetése
A nemzeti értékeink széleskörű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése, nyelvi, szellemi, kulturális teljesítményünk elismertetése, valamint az ország márka elismertetése.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. Tv. 16.§ (2) bekezdés
5. Ismeretterjesztés zenekultúránk körében
A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, melynek formái különösen az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás az elősegítése, ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr, alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.évi CXL. Tv. 76§ (1) és (2) bekezdése c, és d alpontja.

A Szövetség nem közhasznú tevékenysége: időszaki kiadványok kiadása.

II.
A Szövetség célja és feladatai

8. § A Szövetség célja és feladatai
(1) A Szövetség célja:
a) az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet, a népzene, a műzene, a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárása és ápolása, kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek,
b) erősítse a szakmai együttműködést más zenei Szövetségekkel és a hivatásos zenei élet képviselőivel, valamint más amatőr művészeti ágak szervezeteivel,
c) együttműködésre törekszik a nemzetiségi, nemzeti, kisebbségi és a határon túli magyar kórusokkal, zenekarokkal és más zenei szervezetekkel, támogatja azok szakmai tevékenységét,
d) rendszeres és folyamatos együttműködés a magyar zenei élet fejlődésében érdekelt állami, egyházi, társadalmi szervekkel, mozgalmakkal és magánszemélyekkel, valamint közösségi és magán gazdasági társulásokkal, valamint a hazai regionális kórus- és zenei szervezetekkel,
e) időszaki kiadványokkal, és más információhordozókkal, médiákkal elősegíti a zenei öntevékenység és önszerveződés népszerűsítését, társadalmi nyilvánosságát.
(2) A Szövetség feladatai:
a) a Szövetségbe társult tagegyesületek, énekkarok, népdalkörök, hangszeres együttesek, valamint magánszemélyek közösségi, illetve egyéni érdekképviselete és érdekvédelme,
b) szakmai és szervezeti összefogása mindazon nemzetközi kapcsolatoknak, amelyek a magyar zenei élet érdekeit szolgálják, cserekapcsolatok menedzselése, kapcsolattartás a nemzetközi fesztiválok, versenyek szervezőivel, képviselet, részvétel a megfelelő nemzetközi szervezetekben, s mindazon elvárások, kötelezettségek teljesítése, amelyek a különböző külföldi szervezetekhez kötődnek,
c) éneklő és muzsikáló közösségek tevékenységének erkölcsi és anyagi támogatása,
d) énekkari és más zenei találkozók, fesztiválok, versenyek szervezése, szakmai műhelyek létrehozása, továbbképzések szervezése és támogatása,
e) a nemzetközi kapcsolatokat ápolja, a nemzetközi kórusszervezetek munkájában részt vesz, külföldön is terjeszti a magyar zenekultúrát.

9. § A Szövetség céljai megvalósítása érdekében mindenekelőtt tagjai aktivitására támaszkodik. Emellett arra törekszik, hogy tevékenységének szakmai feltételeit és anyagi eszközeit más forrásból is gyarapítva, zenei alapítvány létrehozásával, a szponzorálás lehetőségeit felhasználva segítse a szövetség feladatainak teljesítését.

III.
A Szövetség tagsága

10. § A Szövetség tagsági formái a következők:
1. alapító,
2. rendes
3. pártoló,
4. tiszteletbeli;
A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

11. § A Szövetség alakuló Közgyűlésén belépési szándékukat kifejezők, alapító tagokká váltak; az alapító tagok oklevelet kapnak és az Alapszabály mellékletében alapító tagként felsoroltatnak. Alapító tag lehet rendes, pártoló és tiszteletbeli tag is. Akik a későbbiekben lépnek be a Szövetségbe, rendes tagokká válnak.

12. § A Szövetségnek tagja lehet bármely természetes és jogi személy.

13. § A Szövetségnek pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki, és amely vállalja a Szövetség célkitűzéseinek szakmai, erkölcsi, illetve anyagi támogatását. A pártoló tagok meghívást kapnak a Szövetség testületi ülésére (Közgyűlés, Elnökség, Tanácsadó Testület), ahol tanácskozási joggal rendelkeznek.

14. § A Szövetség tiszteletbeli elnököket és tagokat választ, akik különleges és kiemelkedő tevékenységükkel elsősorban erkölcsileg támogatják a Szövetséget. Részt vehetnek a Szövetség testületeinek (Közgyűlés, Tanácsadó Testület, Elnökség, Művészeti bizottság, szakbizottságok) ülésein, amelyre rendszeresen meghívást kapnak, és ahol a tiszteletbeli elnökök és tagok tanácskozási joggal rendelkeznek.

IV.
A Szövetségi tagság keletkezése és megszűnése

16. § A Szövetségbe való belépés önkéntes. Alapító tagság az alakuló Közgyűlésen történő részvétellel és a belépési nyilatkozat kitöltésével keletkezett. A rendes és pártoló tagokat belépési nyilatkozatuk alapján a Szövetség Közgyűlése vagy a Közgyűlések közötti időszakban az Elnökség veszi fel a tagok sorába. A tiszteletbeli tagok felvételéről a Közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tagság a Közgyűlésen, vagy a Közgyűlések közötti időszakban az Elnökség által történő választás útján keletkezik. A tagságról a Szövetség tagjegyzéket vezet.

17. § A rendes tag tagsági jogviszonya megszűnik:
(1) Kilépés esetén.
A tag kilépési szándékát az Elnöknek, vagy a Főtitkárnak – a kilépés időpontjának megjelölésével – előzetesen írásban tartozik bejelenteni.
Kilépési kérelem esetén a tag törlése 30 napon belül megtörténik, de a tagsági viszony a bejelentés időpontjában megszűnik.
(2) A tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával.
Amennyiben a tag tagdíját a mindenkori tárgyév május hó 31. napjáig nem fizeti meg, az Elnökség igazolható módon felszólítja a tagot tagdíj-hátralékának harminc naptári napon belüli megfizetésére, ennek eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés a tag tagsági viszonyát felmondja, és a tagot törli a tagnyilvántartásból, a tag tagsági viszonya a törlés napjával szűnik meg. A taggal igazolható módon kell közölni a Közgyűlés tagsági viszonyt felmondó és a törlést elrendelő határozatát.
(3) Kizárás útján.
Ki kell zárni a tagok sorából azokat, akiket jogerősen elítéltek és a közügyek gyakorolásából is kizártak.
Ki lehet zárni a tagok sorából azokat,
– akik az alapszabály rendelkezéseit nem tartják meg, vagy méltatlan magatartást tanúsítanak,
– akik a Szövetség erkölcsi tekintélyét sértik.

A tag kizárása felől az Elnökség határoz. A kizárás alá vont tagot az eljárás megindításáról tértivevényes levélben értesíteni kell, legalább az elnökségi ülést megelőző nyolc naptári nappal, azzal, hogy védekezését az ülésen szóban vagy legkésőbb az elnökségi ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a tagnak postai úton tértivevényes küldeményként kell elküldeni. Az Elnökség kizárást megállapító határozata ellen annak írásbeli közlését követő 15 napon belül a Szövetség Közgyűléséhez lehet fellebbezéssel élni.
A Közgyűlés a fellebbezésről a soron, következő ülésen dönt és erről a fellebbezőt írásban, – tértivevényes levélben postai úton – értesíti. A Közgyűlés határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével
(5) A tiszteletbeli tag tagsági viszonya a tag halálával szűnik meg.

V.
A Szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei

18. § A Szövetség rendes tagjának jogai:
(1) Részt vehet a Szövetség közgyűlésein, a Szövetség alapszabályának, célkitűzéseinek, feladatainak megfogalmazásában, kialakításában és megvalósításában, valamint a közgyűlési határozatok meghozatalában.;
(2) Választhat és választható a Szövetség szerveibe és tisztségeibe.;
(3) Részt vehet a Szövetség rendezvényein, igénybe veheti a szövetségi tagokat megillető kedvezményeket.;
(4) Igényelheti a Szövetség szolgáltatásait.
(5) Észrevételt és javaslatot tehet a Szövetséget érintő bármely kérdésben, és kifogást emelhet a Szövetség bármely, számára sérelmes vagy törvénysértő határozata, megnyilvánulása ellen.
(6) Igényelheti a Szövetség érdekérvényesítő és érdekvédelmi tevékenységét.;
(7) Hivatalos nyomtatványokon és levelezés során feltüntetheti a szövetséghez való tartozásának tényét, a szövetségben viselt tisztségét.;
Jogi személy tagok a fenti jogosítványokat képviselőik útján gyakorolják,

19. § A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:
(1) Az alapszabály tiszteletben tartása, a szövetségi tagsághoz méltó erkölcsi magatartás.
(3) A Szövetség érdekeinek képviselete és védelme.
(4) Szolidaritás a Szövetség más tagjaival.
(5) A tagsági díj rendszeres befizetése és a Szövetség vagyonának védelme.

20. § A Szövetség pártoló tagjának jogai:
(1) Részt vehet a Szövetség Közgyűlésén, azon tanácskozási jog illeti meg.;
(2) Részt vehet a Szövetség rendezvényein.
(3) Részesülhet a Szövetség szolgáltatásaiban és kedvezményeiben.

21. § A Szövetség pártoló tagjának kötelezettségei:
(1) A Szövetség alapszabályának tiszteletben tartása, a szövetségi tagsághoz méltó erkölcsi magatartás.
(2) A Szövetség célkitűzéseinek szakmai, erkölcsi és anyagi támogatása.

22. § A tiszteletbeli tag jogai megegyeznek a pártoló tag jogaival.
Kötelezettségei:
(1) A Szövetség alapszabályának tiszteletben tartása.;
(2) A Szövetség céljainak erkölcsi támogatása.

A tiszteletbeli elnökök jogai – kivéve a 18. § (2) bekezdésében foglalt jogosítványokat – megegyeznek a Szövetség rendes tagjainak jogaival. Részt vehetnek a Szövetség testületeinek ülésein, ahol tanácskozási joggal rendelkeznek.

VI.
A szövetség szervei és vezető tisztségviselői

23. § A szövetség szervei:
(1) Közgyűlés
(2) Elnökség
(3) Tanácsadó Testület
(4) Titkárság
(5) Felügyelő Bizottság

24.§. A Szövetség szakmai szervei:
(1) Művészeti Bizottság
(2) Szakbizottságok

25. § (1) A Közgyűlés a Szövetség legfőbb döntéshozó szerve, amely szavazati, indítványozási és tanácskozási joggal rendelkező tagok összességéből áll. A Közgyűlés minden a Szövetséget illető kérdésben döntési hatáskörrel rendelkezik.
(2) Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, tisztújító Közgyűlést négyévenként kell tartani.
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni:
-. ha a rendes tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri,
– ha az Elnökség vagy a Tanácsadó Testület indokoltnak tartja,
– ha a Felügyelő Bizottság, vagy a felügyeletet gyakorló ügyész írásban indítványozza
– ha a bíróság elrendeli,
– a tagsági viszonnyal kapcsolatos jogorvoslat elbírálása szükségessé teszi
– a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
– a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
– a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Az utolsó három bekezdésben meghatározott esetekben a Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.
A rendkívüli közgyűlést az előterjesztés beérkezésétől, illetve az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 (Harminc) napon belül az Elnökségnek a rendkívüli közgyűlést kell meghirdetnie, és azt az előterjesztés beérkezésétől számított 60 (Hatvan) napon belül meg kell tartani.
A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A rendes Közgyűlést az Elnökség hívja össze. Helyét, idejét, valamint napirendjét, amelyet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák az Elnök legalább 15 (tizenöt) nappal a kitűzött időpont előtt köteles írásban a tagokkal – igazolható módon kell – közölni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 (nyolc) naptári napon belül a tagok az Elnökségtől – írásban – a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség – a kérelem benyújtásától számított 8 (nyolc) naptári napon belül – jogosult dönteni. Az Elnökség döntését, határozatának meghozatalát követő 5 (öt) naptári napon belül – igazolható módon – küldi meg a tagoknak. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok fele plusz egy fő jelen van.
Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, a harminc percen belül azonos napirenddel újból összehívott Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és a megismételt Közgyűlés helyét és időpontját is közölték.
(4) Minden rendes tagnak egy szavazata van. Amennyiben a jogi személy tag képviselője, mint természetes személy tagja a Szövetségnek, úgy szavazatát egyrészt, mint természetes személy tag, másrészt, mint jogi személy tag képviselője adja le.
Szavazategyenlőség esetén (beleértve a titkos szavazást is) ismételt szavazást kell elrendelni, amennyiben a második szavazásnál is szavazategyenlőség van, úgy a napirendi pontot elvetettnek kell tekinteni.
(5) A Közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve, ha a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával zárt ülés tartását rendeli el, adatvédelmi vagy személyiségi jogsérelem esetén.
(6) A Közgyűlésen az Elnök, akadályoztatása esetén valamelyik társelnök elnököl.
A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a Közgyűlés elnöke által felkért két tag hitelesít. A jegyzőkönyvvezetőt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a Közgyűlés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a két jegyzőkönyv-hitelesítő mellett, a levezető elnök és a jegyzőkönyv-vezető írja alá. A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a Közgyűlés előtt.
(8) A szavazás rendje
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
– akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója,
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlési határozatokat igazolható módon kell az érintettekkel közölni.
A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A jelenlévő szavazati joggal rendelkezők háromnegyedének hozzájáruló szavazata szükséges a Szövetség meglévő vagyonáról való döntéshez.
(9). Személyi kérdésekben, beleértve a testületekbe, vagy tisztségre történő választást és visszahívást is, a Közgyűlés titkosan szavaz.
(10) Az éves beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági melléklet elfogadása az általános határozathozatal szerint történik.

26. § A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
(1) Az Alapszabály módosítása, valamint a Szövetség belső szabályzatainak megállapítása és módosítása.
(2) A Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.
(3) A vezető tisztségviselők (Elnökség tagjai) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.
(4) Az éves költségvetés elfogadása, állásfoglalás a szövetség rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásának legfontosabb kérdéseiről.
(5) Az éves beszámoló, ezzel együtt a közhasznúsági melléklet – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása.
(6) A Tanácsadó Testület tagjainak megválasztása.
(7) Az Elnökség, a Tanácsadó Testület és a bizottságok beszámolóinak elfogadása.
(8) A tiszteletbeli elnökök és tagok megválasztása.
(9) A tagdíj összegének meghatározása.
(10) A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
(11) Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.
(12) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
(13) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása.
(14) A végelszámoló kijelölése.
(15) Mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy a jelen alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
27. § A Közgyűlés a Szövetség eredményes működése érdekében szükség szerint bizottságokat és szakbizottságokat, vállalkozási formákat alakíthat. A Közgyűlés e jogát az elnökségre ruházhatja.

28. § A Szövetség Közgyűlése négy évre választja az Elnökség tizenhat tagú Tanácsadó Testületét. A Tanácsadó Testület elnöke az Elnökség és a Művészeti Bizottság egyik tagja.
– A Tanácsadó Testület szükség szerint, de évenként legalább egyszer tart ülést, amelyet a testület elnöke hív össze és ő, vagy az általa felkért testületi tag vezet le.
– A Tanácsadó Testület ülései nyilvánosak.
– Határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább a fele, plusz egy fő jelen van.
– Amennyiben a Tanácsadó Testület nem határozatképes, a harminc percen belül azonos napirenddel újból összehívott Tanácsadó Testület a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és a megismételt testületi ülés helyét és időpontját is közölték.
– Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
– Rendkívüli testületi ülés összehívását a Tanácsadó Testület bármely tagja indítványozhatja. A rendkívüli ülést 30 napon belül össze kell hívni, ha azt a testületi tagok egyharmada kívánja. Az indítványban a javaslatot is meg kell jelölni. A rendkívüli testületi ülés akkor határozatképes, ha a Tanácsadó Testület tagjainak fele plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a harminc percen belül azonos napirenddel újból összehívott Tanácsadó Testület a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és a megismételt testületi ülés helyét és időpontját is közölték.

29. § A Tanácsadó Testület hatáskörébe tartozik:
(1) A Szövetség működéséhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek megteremtésének elősegítése.
(2) Szakmai-etikai kérdésekben állásfoglalás kialakítása.
(3) Minden további feladat, melyet a Közgyűlés a Tanácsadó Testület hatáskörébe utal

30. § Az Elnökség a Szövetség ügyvezető szerve.
Az Elnökség 16 tagú, tagjait a Közgyűlés választja négy évre. Az Elnökség tagjai: az elnök, a 2 társelnök, a Tanácsadó Testület elnöke, a Művészeti bizottság elnöke, a szakbizottságok elnökei, a főtitkár és további 3 tag. A társelnökök, a Tanácsadó Testület elnöke, a Művészeti bizottság és a szakbizottságok elnökei a Szövetség elnökével kialakított munkamegosztásban segítik és irányítják a rájuk bízott feladatok megoldását, illetve a rájuk bízott bizottságok tevékenységét.
A társelnökök tevékenységi körükben az Elnökség vagy az elnök megbízásából képviselhetik a szövetséget hazai és nemzetközi fórumokon és tárgyalásokon.
– Az Elnökség szükség szerint, de negyedévenként legalább egyszer tart ülést.
– Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze és ő, vagy az általa felkért tisztségviselő vezeti le. A meghívót, valamint a napirendi pontokat legalább két héttel a kitűzött időpont előtt az Elnökség tagjai részére – igazolható módon – meg kell küldeni.
– Az Elnökség ülései nyilvánosak.
– Határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább a fele, plusz egy fő jelen van.
– Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az Elnökség bármely tagjának a javaslatára elhatározhatja a titkos szavazást. Minden személyt érintő ügyben titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőség esetén (beleértve a titkos szavazást is) ismételt szavazást kell elrendelni, mindaddig, amíg határozat nem születik.
– Az Elnökség üléseit az elnök távollétében a Szövetség valamely vezető tisztségviselője irányítja, akit az elnök kér fel.
– Rendkívüli elnökségi ülés összehívását bármely elnökségi tag indítványozhatja. A rendkívüli ülést 30 napon belül össze kell hívni, ha azt az Elnökség tagjainak egyharmada kívánja. Az indítványban a javaslatot is meg kell jelölni. A rendkívüli elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az Elnökség tagjainak fele plusz egy fő jelen van. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell az ülés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számaranyát. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét a levezető elnöknek és a jegyzőkönyv-vezetőnek alá kell írnia. Az Elnökség döntéseit igazolható módon közli az érintettekkel.

31.§ Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
(1) A Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala.
(2) A beszámolók és a közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése.
(3) Az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése.
(4) A Szövetség vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.
(5) A Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése.
(6) A Közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése.
(7) A Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása.
(8) Részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre.
(9) A tagság nyilvántartása.
(10) A Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése.
(11) A Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése.
(12) A Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
(13) Együttműködés a Művészeti bizottsággal és szakbizottságokkal, valamint tevékenységük folyamatos segítése és ellenőrzése.
(14) Az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
(15) Az Elnökség éves munkaprogramjának és üléstervének megállapítása.
(16) Döntés a Szövetség nemzetközi vagy hazai szervezetben történő tagságáról, valamint ezen szervezetekben a Szövetség képviselőjének megválasztásáról.

32. § A Titkárság a Szövetség igazgatási szervezete, melynek irányítását – a Közgyűlés és az Elnökség határozatai alapján – a főállásban foglalkoztatott főtitkár látja el. A Szövetség tevékenysége folyamatosságának biztosítása érdekében alkalmazottakat foglalkoztat. Az alkalmazottak létszámára és személyére vonatkozóan a főtitkár tesz javaslatot az Elnökségnek, és az Elnökség határozata alapján a Titkárság munkatársait az elnök nevezi ki. A Titkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

33. § (1) A Szövetség felügyelő szerve a Közgyűlés által négy évre választott háromtagú Felügyelő Bizottság, amelynek tagjai a Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.
A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) A Felügyelő Bizottságnak nem lehet a tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője.
A Felügyelő Bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja az a személy, aki
– a Közgyűlés vagy az Elnökség elnöke vagy tagja,
– a Szövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
– a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve az előző bekezdésekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottság tagja lemondó nyilatkozatát a Szövetség elnökéhez intézi.
(3) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) A Felügyelő Bizottság legalább évente egy alkalommal tart ülést, melyet a napirend közlésével a bizottság elnöke hív össze.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén mindhárom tagja jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(5) A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.
(6) A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetségi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a Szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól, pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(7) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést, vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
– a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
– a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Amennyiben az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervezetet.

34. § A Szövetség vezető tisztségviselői, összeférhetetlenség
(1) A Szövetség vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. A tag ugyanazon időben csak egy vezető tisztséget láthat el.
A Szövetség vezető tisztségviselőjének kizárólag az választható meg, aki a Szövetségnek tagja.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
– határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
– megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
– visszahívással;
– lemondással;
– a vezető tisztségviselő halálával;
– a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
– a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő visszahívására akkor kerülhet sor, ha feladatát – az Elnökség – kétszeri írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti, illetve olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan a Szövetség által kitűzött célokhoz, vagy amely veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósítását.
(3) A Szövetségnek nem lehet vezető tisztségviselője:
– az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
– az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
– az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(4) A Szövetség megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzlet lezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
– amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(5) A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontjában közeli hozzátartozója a határozat alapján
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

35. § A Szövetség szakmai szervei:
(1) A Művészeti bizottság. A Közgyűlés Művészeti bizottságot választ. A Művészeti Bizottság 13 tagú, – melynek a Szövetség elnöke, az egyik (művészeti) társelnöke és főtitkára állandó és teljes jogú tagja -, élén az elnök áll, akit a Közgyűlés választ. A Művészeti bizottság feladata a Szövetség művészeti tevékenységének összehangolása, művészeti koncepciójának, az országos és nemzetközi rendezvények programjának kialakítása. A Művészeti bizottság elnöke tagja az Elnökségnek és a Tanácsadó Testületnek. Feladata a Művészeti bizottság tevékenységének irányítása.
(2) A Szövetség szakbizottságai
A Szövetség szakmai tevékenységének ellátása, egyes részterületeinek összefogása érdekében a Közgyűlés szakbizottságokat hoz létre, melyeknek élén a Közgyűlés által választott elnök áll. A szakbizottság elnöke saját hatáskörben kéri fel a szakbizottság tagjait, beleértve a határon túli kórusok, zenekarok és zenei szervezetek képviselőit.
Az egyes szakbizottságok tagjainak száma kötetlen.

A Szövetség szakbizottságai:
/1/1/ Ifjúsági énekkari és zenepedagógiai szakbizottság
/1/2/ Felnőtt énekkari szakbizottság
/1/3/ Egyházzenei szakbizottság
/1/4/ Népzenei szakbizottság
/1/5/ Nemzetiségi szakbizottság
/1/6/ Zenekari szakbizottság
/1/8/ Sajtó és szerkesztői szakbizottság

A Szövetség szakbizottságai önállóan, saját ügyrend és program szerint működnek, amelyet önállóan saját hatáskörben, az Elnökséggel egyeztetve alakítanak ki. A szakbizottságok elnökei, tagjai a Szövetség Elnökségének.
A Szövetség Közgyűlése és Elnöksége más szakbizottságok létrehozását is kezdeményezheti, illetve a meg lévő szakbizottságokat átalakíthatja, indokolt esetben megszüntetheti.
A szakbizottságok tevékenységét a szakbizottságok elnökei irányítják, akik tevékenységükről a Közgyűlést, a Tanácsadó Testületet és az Elnökséget rendszeresen tájékoztatják, javaslataikat az Elnökség emeli határozattá.

36. § A Szövetség vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.
Az elnök hatásköre és feladatai:
(1) Képviseli a Szövetséget hazai és nemzetközi fórumokon, tárgyalásokon a Közgyűléstől kapott felhatalmazása szerint. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szövetség más tisztségviselőjére vagy tagjára átruházhatja.
(2) Irányítja és ellenőrzi a Szövetség tevékenységét, gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról.
(3) A Szövetség Közgyűlésének és Elnökségének határozatai alapján megállapodásokat és szerződéseket köt.
(4) Gyakorolja a Szövetség Titkárságának munkatársaira vonatkozó – a munkaügyi jogszabályokban meghatározott – munkáltatói jogokat.
(5) Aláírja a Szövetség egész tevékenységét érintő ügyiratokat, meghatározza a Szövetség tisztségviselőinek aláírási jogait, meghatározza a távolléte esetén aláírásra jogosult tisztségviselők személyének körét.
(7) Jóváhagyja a Titkárság ügyrendi szabályzatát.

37. § A Főtitkár
A főtitkárt a Közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza 4 éves időtartamra, akit a Közgyűlés újraválaszthat. Feladata a Titkárság irányítása, kulturális rendezvények szervezése. Felelős a Szövetség közgyűlési, Tanácsadó testületi és elnökségi határozatainak a Titkárságot érintő végrehajtásáért, a Szövetség országos szerveinek s a menedzsment folyamatos és szakszerű működéséért, valamint az országos szervek és a helyi csoportok, területi egyesületek együttműködésének összehangolásáért.

VII.
A Szövetség gazdálkodása

38. § (1) A Szövetségbe tömörült természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei a társadalom számára hasznos, közérdekű tevékenységet folytatnak. Ennek megfelelően a Szövetség működésének anyagi forrásai, gazdálkodásának alapjai is – részint társadalmi, részint állami támogatásból és egyéb bevételekből származnak.
(2) A Szövetség, mint társadalmi szervezet – közhasznú céljainak megvalósítása érdekében – vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdálkodás forrásai – részletezve a következők:
/1/ a tagsági díjból származó bevételek,
/2/ adományok, pályázatok útján szerzett bevételek,
/4/ különböző konkrét szolgáltatások a Szövetség működésének segítésére,
/5/ rendezvényekből, nevezési díjakból, különféle kiadványok értékesítéséből, valamint egyéb gazdasági vállalkozásból származó bevételek,
/6/ központi költségvetési szerv céltámogatása.
(3) A tagdíj megfizetésének módja és határideje: a tagdíjat a tárgyév március 31. napjáig a tagok átutalással vagy házipénztár befizetéssel kötelesek teljesíteni.

39. § A Szövetség induló vagyonát az elődszervezettől származó ingóságok képezik, melynek gyarapítása a szükségleteknek megfelelően és az anyagi lehetőségektől függően történik. A további gyarapodás forrását a szövetség részére adományozott és hagyományozott ingóságok és ingatlanok is jelenthetik.

40. § A Szövetség a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik – a vonatkozó pénzügyi szabályok szerint.
A Szövetség köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

41. § A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez.

VIII.
A Szövetség belső szabályzata

42.§. A Szövetség belső szabályzata, nyilvánossága,
– A Szövetség Elnöksége vezeti azt a nyilvántartást, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
A vezető szervek döntéseit, az éves számviteli beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, a Szövetség gazdálkodásának legfontosabb adatait a Szövetség honlapján (www.kota.hu) hozza nyilvánosságra.
– A vezető szervek döntéseit a név szerint érintettekkel írásban közli.
– Ezen túlmenően a Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokat, egyebek mellett a Szövetség közhasznúsági mellékletét a Szövetség székhelyén, munkaidőn belül, előre egyeztetett időpontban bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.
– A Szövetség működésének adatait, szolgáltatásai igénybevételének módját honlapján (www.kota.hu) hozza nyilvánosságra. A kulturális rendezvények szervezésekor a meghívókon és szórólapokon az egyesületi jelleg feltüntethető.

IX.
A Szövetség ellenőrzése és felügyelete

43. § A Szövetség feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami
Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést, pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
A Szövetség hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.
Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a Szövetség működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a Szövetség az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
A Szövetség közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
a) a számviteli beszámolójának a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve
b) a Szövetség – letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete – nem felel meg a jogszabályi feltételeknek.
A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a Szövetség a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban – az adatokból megállapíthatóan – nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
A Szövetség a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

A Szövetség a Civil tv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet.

X.
A Szövetség megszűnése

44. § A Szövetség más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
A Szövetség jogutód nélkül szűnik meg, ha:
– a Közgyűlés a Szövetség megszűnését elhatározza, és a végelszámolót kijelöli,
– a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
– a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
A Szövetség jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a Szövetségnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a Szövetség törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a Szövetség vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a Szövetség fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

45. § A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Szövetség vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Szövetség törlésével száll át az új jogosultra.

XI.
Záró rendelkezések

46. § Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a Civil tv., továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadók.